HÍRLEVÉL
FELIRATKOZÁS

 



















Futura

Az egykori mosoni gabonaraktár turisztikai hasznosítása 

A mosoni belváros egyik jellegzetes, meghatározó épülete az ún. Futura. A közel 300 éves, volt magtár épület műemléki védettség alatt áll.

Mosonmagyaróvár városa, illetve a Mosoni Polgári Kör több éve gondolkozott az épület hasznosítási lehetőségén, ami egyúttal összhangban van a belváros rehabilitációs elképzeléseivel. Az önkormányzat 2008-ban beadta a mosoni belváros rehabilitációjára elkészített EU pályázatát, amely az Erzsébet tér, Kápolna tér, a piac, valamint a Fehér Ló Közösségi Ház megújítását tartalmazza. Az Európai Unió elvárja, hogy a rehabilitációs program keretében olyan funkciók kerüljenek a területre, amelyek élettel töltik meg, és biztosítják annak fenntartható fejlődését. Így fogalmazódott meg a gondolat, hogy igény lehetne egy olyan természettudományi interaktív bemutató központra (sience center), mely a város határain túlmutató érdeklődésre tarthatna számot. Egy ilyen funkció a város idegenforgalmi vonzerejét is jelentősen növelhetné.

Építészeti szempontból meg kellett vizsgálni azt, hogy az épület alkalmassá tehető-e az elképzelt funkcióra. Milyen korlátokat, illetve milyen lehetőségeket hordoz magában a közel 300 éves műemlék épület, Moson egyik legkarakteresebb épülete. Vizsgálni kellett, mi módon bővíthető az épület, amennyiben erre szükség van, a bővítés hogyan hozható összhangba a vonatkozó rendezési tervekkel, illetve a műemlékvédelmi feltételekkel. Az építészeti tanulmánytervet Lenzsér Péter készítette. A tanulmány másik része - melyet Egyed László állított össze - a kiállítás szakmai programját vázolta fel bemutatva annak működési és berendezési koncepcióját. A megvalósíthatóságot alátámasztotta a piaci környezet bemutatásával, a megvalósítás és működés várható költségeinek meghatározásával.

A tanulmány elkészítését követően 2008 őszén az Önkormányzat kiemelt projekt javaslatra benyújtotta az anyagot a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elé, ahol pozitív fogadtatásra talált. A Tanács 2009 április végi ülésén a Kormány felé - a Nyugat-dunántúli Operatív Program 2009-2.1.1./B „A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása" című Akciótervben - kiemelt projektként megvalósításra javasolta a „FUTURA - Az egykori mosoni gabonaraktár turisztikai hasznosítása" megnevezésű beruházást.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Irányító Hatóság vezetője - augusztus 17-én megérkezett levelében - tájékoztatta az Önkormányzatot arról, hogy a Kormány 2009. augusztus 5-i ülésén döntött a támogatásról. Ennek értelmében a Kormány 1.512 millió Ft elszámolható összköltséggel 1.285 millió Ft támogatással a projektet megvalósításra javasolja.

A tervezés során fontos szempont volt, hogy a műemlék épület a lehető legteljesebb mértékben maradjon meg eredeti állapotában, ezért a kiállítási terek itt kerültek kialakításra, a kiegészítő funkciók, és a 100 fős előadóterem pedig a bővítményben kaptak helyet. Mindezek tették lehetővé azt, hogy a magtár épület eredeti faszerkezetei megmaradhassanak, csupán a néhány helyen alkalmazott födémáttörések, kimetszések teszik izgalmassá, ugyanakkor a nagyobb belmagasságot igénylő eszközök számára használhatóvá a tereket.

Az új épületrészben került elhelyezésre egy kb. 100 fős auditórium a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközökkel felszerelve, illetve egy ehhez kapcsolódó időszaki kiállítótér is, ami egy-egy kuriózumnak számító technikai eszköz bemutatására, a legújabb kutatások, találmányok, felfedezések ismertetésére alkalmas. A bővítményben találhatók a kiegészítő funkciók, mint a vizesblokkok, az irodák, a műhelyek és a gépészeti berendezések helyiségei. A felújítás során korszerű épületgépészeti megoldásokat alkalmazunk. A fűtési és hűtési rendszerek környezetkímélő módszerekkel, megújuló energia felhasználásával, a geotermikus energia hasznosításával, hőszivattyúk által kerülnek megvalósításra.

A bővítést építészetileg úgy álmodta meg a tervező, hogy az ne rontsa el a műemlék épület impozáns látványát (a Szent István király útról nem is látható), ugyanakkor funkcionálisan kötődjön ahhoz. Így fogalmazódott meg az egykori gabonatárolók mellett álló silók szellemének megidézése két henger alakú építmény megformálásával. A hengerek és a magtár épülete közötti összeköttetés ipari jellegű acél-üveg homlokzattal, minél átlátszóbb kialakítással készült, az anyagmozgatás egykori technológiáját idézi.

Az épület előtt egy olyan jelként felfogható játékos térbeli szerkezet kerül elhelyezésre, amely az épület felújítása, megújítása után jelzi a környezetének, az itt élőknek, az ide érkezőknek, illetve az épület előtt csak elhaladóknak, hogy az épület funkciót váltott, az eddigi zárt mezőgazdasági funkciójú épületből a város egyik legnyitottabb középülete született meg. Ez az elemrendszer az ún. „tensegrity". Primitív rúdszerkezetű torony, melynek összesen kétféle eleme van, egy merev rúd és egy alig látható, hajlékony, vékony huzal. De egyik rúd sem ér a másikhoz, a térben lebegve különös, laikus számára szinte érthetetlen erők tartják a magasban az egyes elemeket. Elgondolkodtató. Pont az, ami a célja az épületnek. A tensegrity jelképe az intézménynek. Rácsodálkozni valamire, kipróbálni, modellezni, játszani, a tudomány ismereteit terjeszteni. A torony inog, hajlik, de áll. Ügyes világítással diszkrét, de hatásos jele, jelképe a megújulásnak.

A tervdokumentációban megfogalmazódott fejlesztés fő célja egy állandó (de folyamatosan megújuló) interaktív természettudományi kiállítás létrehozása. Ennek egy része szorosan kötődik a „helyszínhez". Egyrészt Mosonhoz, a Szigetközhöz, a Dunához, (a víz, mint természeti elem megjelenése), másrészt a gabonatárolóhoz, bemutatva és megértetve annak egykori működését. E rész összeköthető további helytörténeti érdekességekkel, amelyek egyedivé tehetik a kiállítási anyagot. A kiállítás másik része a klasszikus „science show", a természettudományokat - beleértve fizikát, technikát, biológiát, kémiát - népszerűsítő, az ismeretterjesztést újfajta szemlélettel végző „tárlat". A kiállítás fő rendező elve a négy elem, a víz, a föld, a levegő és a tűz. Ez nem csak sci-fi, hanem a fenntartható jövő bemutatása/szemléltetése. A modern technológiák megismerése mellett a látogatók, ötleteket kaphatnak a környezettudatos életvitelhez, játszva tanulhatják meg azt hogy hogyan lehet összhangba élni a Földdel, az elemekkel. Bár mai kor emberének ez a fajta életvitel legalább annyira érthetetlen és elképzelhetetlen, mint a tensegrity működése, de ahogyan az, úgy ez is lehetséges, a Futura nem kevesebbre vállalkozik, mint a pozitív, a természettel összhangban működő jövő bemutatására.

A tervezés időszakában felmerült egy olyan lehetőség, amivel a kiállítás programját kiegészítettük, hiszen remekül illeszkedik az elképzelt tematikához, ugyanakkor világújdonságnak számítana. A Mosonmagyaróvárról származó, jelenleg Németországban élő Dr. Pacher Tibor csillagászattal és űrhajózással is foglalkozó fizikus egy Tesz-vesz szótárra emlékeztető modellvilágot álmodott meg, melyet Magyarországon szeretne megvalósítani. A fejlesztés alatt álló, MiniSpaceWorld (MSW) elnevezésű projekt felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szól: vasúti terepasztal-rendszerhez hasonlítható módon felépített „modellvilágokban" kívánja bemutatni a téma szórakoztató és izgalmas részleteit. Tervezett terepasztalai látványosan, mindig mozgásban levő modellekkel (induló és leszálló űreszközök, autó- és vonatközlekedés, stb.) nyújtanak egyidejűleg szórakozást, ismeretterjesztést és turisztikai vonzerőt.

A Kormánydöntés értelmében a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együttműködve meghatározásra került egy ún. útvonalterv, amelyben a részletes projekjavaslat kidolgozásához, a támogatási szerződés megkötéséhez, a megvalósításhoz szükséges feladatok kerültek meghatározásra és ütemezésre. A részletes projektjavaslat dokumentációját 2010. február közepére elkészítettük. A pályázat elbírálásáról augusztus 31-én kapta meg az önkormányzat a támogató levelet. A támogatási szerződés aláírására október 28-án került sor, így ezt követően megindulhatott a beruházás.

A közbeszerzési eljárásban kiválasztott kivitelező 2012 tavaszára elkészült a kivitelezési munkákkal, majd ezt követően a játékok készítői vették birtokba az épületet. 51 játékelem összesen 94 attrakciót nyújt a látogatók számára. Egy hónapos beüzemelési időszakot követően 2012. augusztus 17-én látványos ünnepség keretében nyitotta meg kapuit a létesítmény.

Képgaléria     Képek az elkészült létesítményről